Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb)
A kgfb a többi felelősségbiztosításhoz hasonlóan hárompólusú jogviszony, melynek alanyai a biztosító, a biztosított és a károsult. A gfb keretében a biztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti a biztosítótól, hogy az általa okozott károk károsult felé történő megtérítését (a szerződésben megállapított mértékig) átvállalja.
A vétlen károsult anyagi kártérítését a különböző államok eltérően szabályozhatják. Az úgynevezett pénzügyi felelősség elve alapján gépjárművezetői engedélyt abban az esetben bocsátanak ki a gépjárművezető számára, ha az igazolni tudja, hogy baleset esetén jelentős összegű kártérítést képes biztosítani.
A legtöbb országban azonban ma már bevezették a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) rendszerét. Ennek nyomán a forgalomba eleve csak a biztosítással rendelkező járművek kerülhetnek be. Magyarországon szintén ez a szabályozás érvényesül.
A kgfb kötelező jellege abban is megmutatkozik, hogy a biztosítóknak is kötelezően be kell fogadniuk minden, a díjtarifáiknak megfelelő ügyfélajánlatot.
A kgfb Magyarországon
A kgfb rendszerét Magyarországon a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szabályozza. A törvény értelmében szerződéskötésre kötelezett: a gépjármű forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapesetben határozatlan tartamú. A 2010. január 1-je után kötött szerződések esetében a biztosítási időszak a kockázatviselés kezdetét követő 1 év. A 2010. január 1-je előtt kötött szerződések esetében biztosítási időszakon a naptári évet kell érteni, azaz a biztosítási évforduló minden év december 31. napja.
A biztosítók számos ismérv, különösen - a gépjármű teljesítménye, az üzemben tartó életkora, lakhelye alapján - differenciálhatják díjaikat.A biztosítók díjai a kármentességhez kapcsolódó díjkedvezményeket (10 fokozatú bonus), illetve a károkozással összefüggő pótdíjakat (4 fokozatú malus) is tartalmaznak.
Amennyiben kgfb szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetve – bizonyos korlátok között – ismeretlen üzembentartó járművével okoznak kárt, a károsultak kártalanítását a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla terhére végzik el. A kártalanítás teljes összegét ezt követően a MABISZ hajtja be a kárt okozó jármű üzemben tartójától.
| Kapcsolódó tartalom |
A témával kapcsolatos további hasznos információkat olvashat a képekre kattintva:
