Hírek

Tudatosabban foglalkozunk pénzügyeinkkel

A nemzetközi átlagnál jobbak vagyunk elméleti ismereteink terén, de a pénzügyek gyakorlatának mindennapi körültekintő és magabiztos használatában van pótolni valónk nemzetközi összehasonlításban – ez derül ki az OECD-nek a témában végzett és most publikált legfrissebb kutatásából.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pénzügyi Oktatás Nemzetközi Hálózata (OECD/INFE) június 25-én mutatta be a pénzügyi tudatosság helyzetét ismertető felmérését, amely 2019-es adatokon keresztül hasonlítja össze a 26 résztvevő országban fennálló helyzetet. A magyar adatok felvételére 2018 első felében került sor: a Pénziránytű Alapítvány megbízásából a GFK Hungária Piackutató reprezentatív kutatást végzett az OECD által kidolgozott módszertant alkalmazva, amelyben a magyar lakosság pénzügyi tájékozottságát és pénzügyi kultúráját mérték 1000 fős mintán. A magyar eredmények a résztvevő országok átlagánál nem mutatnak kedvezőtlenebb képet – hangsúlyozta Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az adatsorokat elemezve.

Magyarország az előző két – 2010-ben és 2015-ben végzett – felmérésben még úgy vett részt, hogy nem rendelkezett saját pénzügyi tudatosság erősítését célzó stratégiával – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár, aki szerint a mostani felmérés eredményeit tekinthetjük a stratégia elindulásához köthető viszonyítási alapnak, hiszen a stratégiát 2017 decemberében fogadta el a kormány, alkalmazása pedig  2018-ban az adatfelvétel időpontjában kezdődött meg..

A dokumentum rávilágít, hogy az elméleti pénzügyi ismertek szintjén nem állunk rosszul (64,2 százalékos jó válaszadási arányunk meghaladja az 59,7 százalékos OECD-átlagot), azonban azok gyakorlati alkalmazására kerül sor, akkor a nemzetközi rangsor utolsó harmadához tartozunk 20 százalékot alig meghaladó teljesítménnyel.

A tanulmányból az is kiderül például, hogy az infláció fogalmának ismerete kapcsán az első harmadban végeztünk, ez jó eredménynek számít. A megtakarítási hajlandóságunk a korábbi felméréshez képest érdemlegesen nőtt ugyan, de így is elmaradunk a nemzetközi átlagtól: a résztvevők utolsó harmadába tartozunk. A pénzügyek alapos nyomon követésére vonatkozó kérdésnél a magyar válaszadók bizony az utolsó helyen végeztek a 46,9 százalékos eredményükkel, míg az osztrákok a maguk 84,9 százalékos válaszával az élen (az átlag: 66,9 százalék). A magyar fogyasztók a hosszú távú befektetések tervezése kapcsán 2018-ban még erősen elutasítóak maradtak (5. legrosszabb eredmény), még mindig a 2010-es felmérés szerinti hozzáállás volt tapasztalható.

Az elemzés legfontosabb tanulsága, hogy az elméleti tudás magabiztos és határozott gyakorlati alkalmazása további erősítésre szorul: ezt mutatja például, hogy nehézséget okozott egy egyszerű kamatszámítási példa megválaszolása is, de a kamatos kamatszámítás kérdése kapcsán eredményeink a résztvevő országok átlaga alá rangsoroltak bennünket.

Balogh László szerint a következő OECD felmérés már jobb eredményt fog mutatni, mivel a kormányzati pénzügyi tudatosság fejlesztését szolgáló stratégia hatása a mostani, 2018-as felmérésben még nem érvényesülhetett. A felmérés pedig egyértelműen arra világít rá: a kormány helyesen döntött közel 3 éveegy hétéves pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó stratégia életbeléptetéséről, mert annak végrehajtása számos területen érdemben javíthat a lakosság pénzügyi felkészültségén, ezzel is hozzájárulva a családok anyagi stabilitásának és gyarapításának erősítéséhez.

A teljes tanulmány megtekinthető az alábbi linkre/képre kattintva:

További hírek