Navigációs menü
A  A+  A++
Tartalom rész kezdete

Hírek

Közös élmény a kölcsönös tanulás

A Pénzügyi Tudatosság Fejlesztéséért díj tanári kategóriájának nyertese Kovácsné Gergely Julianna, a budapesti Herman Ottó Általános Iskola pedagógusa, aki az első általános iskolai tanárként került a díjazottak közé. Az ő tevékenysége bizonyíték arra, hogy a pénzügyi tudatosságra nevelést nem lehet elég korán elkezdeni és hogy a legkisebbek is bevonhatóak számos ismeretterjesztő, oktató programba.

Hogyan kezdődött a pénzügyi nevelés területén végzett munka?

 Közgazdasági szakközépiskolában érettségiztem, ami jó alapokat adott ahhoz, hogy elsajátítsam a szükséges gazdasági-pénzügyi szemléletet. Történelem szakos tanárként a kezdetek óta gondot fordítok arra, hogy a gyerekek – az életkoruknak megfelelő szinten– ismerjék meg az adott történelmi korszak gazdasági folyamatait is. Először az 1990-es évek második felében találkoztam az egri Eszterházy Károly Főiskola közgazdasági tanszéke által kidolgozott programmal és munkatankönyvvel. Már akkor felmerült a lehetősége annak, hogy a NAT-ba bekerüljön valamilyen szinten a pénzügyi nevelés. Az iskolában, ahol dolgoztam, szakköri keretek közt sikerrel próbálkoztam az ismeretek átadásával, a pedagógiai programba való beillesztéssel. Hét évvel ezelőtt – a Pénz7-projekthét elindulásakor, melynek a Budapest XXI. Kerületi  Herman Ottó Általános Iskola  kezdetek óta aktív résztvevője – kaptam lehetőséget arra, hogy ezzel a számomra fontos területtel ismét elkezdjek alaposabban foglalkozni. Egy tankönyvbemutatón találkoztam Merényi Zsuzsával, a Pénziránytű Alapítvány akkori oktatási igazgatójával, aki a „Küldetések a pénz világában” című tankönyvet, munkafüzetet és a rá épülő tanítási programot ismertette meg a jelen lévő pedagógusokkal. Ezt követően létrejött az együttműködés az Alapítvánnyal, bekapcsolódtunk az iskolahálózatba. Kezdeményezésemre intézményünk átdolgozott pedagógiai programjába bekerült – tanórán kívüli oktatási ellátás keretei közt, szakkörökben – a gazdasági-pénzügyi nevelés, elkezdtük használni a pénziránytűs oktatási anyagokat. Természetesen ehhez elengedhetetlenül szükséges volt a megfelelő ismeretek megszerzése. Alapozásként az Oktatási Hivatal és Pénziránytű Alapítvány által szervezett 30 órás akkreditált képzésen vettem részt. Ezt követte az ELTE-PPK-n második szakvizsgám megszerzése: „pénzügyi-gazdasági ismeretek tanítása a közoktatásban” specializáció, majd a Junior Achievment Alapítvány által szervezett 40 órás akkreditált képzés diákvállalkozások témakörben. A pedagógus életpályamodell megvalósításának részeként a mesterpedagógus fokozat megszerzésekor portfóliómat fejlesztő-innovátori területen „Gazdasági-gazdálkodási-pénzügyi nevelés lehetőségei az általános iskolás korosztály számára” címmel készítettem el, védtem meg sikeresen, valósítom meg kollégáimmal együttműködve.

Diákjaival számtalan pénzügyi nevelési kezdeményezésben vesznek részt, hogyan tudja bevonni a gyerekeket akár tanórán, akár azon kívül ezekbe a kezdeményezésekbe?

 Valóban, nálunk nagyon sokféle lehetőségük van a gyerekeknek a pénzügyekkel való megismerkedésre, melyet az iskola vezetősége, a szülők köre támogat, egyre több kolléga ismeri fel ennek fontosságát, kapcsolódik be a programokba. Nagyon fontos elem a személyesség: az hogy meghallgatom a gyerekek véleményét, válaszolok a kérdéseikre, kérem az együttműködésüket. Közös élményünkké vált a kölcsönös tanulás. A digitális térben gyakran ők kalauzolnak engem, együtt fedezünk fel új lehetőségeket. Egy másik szempont az életkorból eredően a gamifikáció. Sikeres innovációs tevékenység révén vannak gazdasági-stratégiai társasjátékaink, informatikai eszközeink, melyeket gyakran használunk. Vonzóak a gyerekek számára a Pénziránytű Alapítvány fejlesztései, a nemrég indult Digitális Diákszéf-program. Szívesen gyűjtögetnek, cserélgetnek, még matematikai feladatokat is elvégeznek, ha kell pl. kamatszámítás. Az OkoShop-program – melyben a jó cselekedetekért kapott frankóikat költhetik el - szintén népszerű. A PontVelem Okos Program a környezettudatosság és a pénzügyi nevelés összekapcsolásának jó példája.  Ha versenyeken vesznek részt, akkor a plusz teljesítményt dicsérettel, tantárgyi ötössel is szoktuk honorálni. Ebben konszenzus van a tantestületen belül.

A Pénzügyi Tudatosság Fejlesztéséért Díj tanári kategóriájának győztesei közül Ön az egyetlen, aki általános iskolában végzett munkájáért nyerte el a díjat. Mi a véleménye, nehezebb vagy könnyebb az általános iskolai korosztály bevonása a pénzügyi programokba?

Úgy vélem, általános iskolás életkorban a gyerekek még sokkal nyitottabbak, befogadóbbak, 3-4. osztályos életkorban már el lehet kezdeni az ismerkedést a pénzügyekkel. A gyerekek tapasztalatom szerint otthonról kétféle pénzügyi gondolkodást hoznak.  Sok családban tabu a pénz, így fogalmuk nincs arról, a szülők hol, mit és hogyan dolgoznak, honnan származik a jövedelmük, miből fedezik a kiadásokat. Akik így nőnek fel, nem könnyen veszik tudomásul az anyagi lehetőségek korlátait, megtéveszthető, a reklámok által befolyásolható személyiségekké válhatnak, amikor majd a saját lábukon kell megállniuk. A gyerek egy másik csoportjának ugyanakkor egyáltalán nem idegen a pénz, a pénzről való gondolkodás, ezért meglepően sok az ismeretük. Van zsebpénzük, amivel gazdálkodnak, vagy ha alkalmanként ajándékba pénzt kapnak, azt nem költik el, hanem takarékoskodnak vágyott céljaik elérése érdekében. Ők már fiatalon is tudatosabbak.  Ahhoz, hogy egy gyerekből később a pénzzel okosan bánó felnőtt legyen, az életkorának megfelelő szinten már gyerekkorban meg kell ismerkednie a folyamatokkal.

 Mesélne nekünk a televízió műsorán is szereplő bemutató óráiról?

 MTV M1 Iskolapad című műsor számára két alkalommal tartottam bemutató órát. Először a Családi gazdálkodás témakör lehetséges feldolgozását mutattuk be a gyerekekkel a „Küldetések a pénz világában” című tankönyv és munkafüzet segítségével. A második alkalom akkor volt, amikor az Alapítvány elkészült a „Pénzügyi Hősképző” mobil applikációval – melynek már a tesztelésére is meghívtak bennünket – és annak iskolai használhatóságát mutattuk be. Mindkétszer ugyanaz – a ma már középiskolás – osztályom vett részt a bemutatón. Egy másik alkalommal a KarcFM Rádió Spájz című műsora készített velem interjút a Pénz7 iskolai projekthét eseményeivel kapcsolatosan. A 2019/2020-as tanévben a Junior Achievment Alapítvány felkérésére a Vállalkozói témakör országos minta óráját („Ötletből vállalkozás”) velem és iskolánk 7.b osztályával készítették el.

A megújult Nemzeti Alaptanterv alapján az idei tanévben már az általános iskola felső tagozatán megjelennek a pénzügyi ismeretek. Mi a véleménye, milyen módon érdemes ezt a korosztályt bevezetni a pénzügyi tudatosság rejtelmeibe a tanórákon?

 Mivel a gyerekek heti óraszámának emelése nem járható út, így a meglévő órakerettel lehet csak gazdálkodni. Ez nem tette lehetővé, hogy a pénzügyi ismeretek oktatása önálló tantárgy keretei közt valósuljon meg. Ismereteim szerint azonban több tantárgy tananyagába (alsó tagozatban matematika, természetismeret/környezetismeret, technika – felső tagozatban történelem, matematika, földrajz, technika/életvitel) beépíthetők olyan elemek, melyek ezeket a hasznos ismereteket elérhetővé teszik a gyerekek számára. Azt tartom a legjobb megoldásnak, ha tudjuk ötvözni a tanórai és tanórán kívüli lehetőségeket. Így alakítottuk át a pedagógiai programunkat. Ugyanakkor az is tény, hogy a pedagógusok közül még nem mindenki elég nyitott és befogadó. Őket bíztatni, bátorítani szeretném a mi példánkkal is. Mivel gyerekekről van szó, a már korábban említett gamifikáció, a gyakorlatiasság, a kooperációra nevelés, a digitális technikák alkalmazása teheti könnyebben megérthetővé a folyamatokat. Fontos az aktív befogadás. Jó gyakorlatnak tartom, ha sikerül tantárgyközi együttműködést megvalósítani az intézményekben, projektfeladatok lehetőségét felajánlani, apró diákvállalkozásokat modellezni. Ezeken keresztül számos olyan kompetencia fejleszthető, mely kihat a többi tantárgy eredményességére is.

Milyen tervei vannak a jövőben, hogyan képzeli el a gyerekek pénzügyi tudatosságának fejlesztését a továbbiakban?

Az utóbbi időben kapott szakmai elismerések, így a Pénzügyi Tudatosság Fejlesztéséért díj is megerősítenek abban, hogy jó úton haladok. Folytatni szeretném a megkezdett innovációs tevékenységeket: Pénz7, PontVelem Okos Program, Digitális Diákszéf-program, OkoShop-program, „Gazdálkodj okosan!” szakkör. Törekszem rá, hogy ezek a projektek iskolánk arculatának meghatározó elemeivé váljanak. A felhalmozott tapasztalati tőke továbbadása, a jó gyakorlatok bemutatása is nagyon fontos számomra. Bekapcsolódtam olyan szakmai közösségek munkájába, akiktől tanulni tudok, felkérés esetén magam is szívesen osztom meg tapasztalataimat.

További hírek