A Pénzügyi Tudatosság Fejlesztéséért díjakat idén szeptemberben adta át először Varga Mihály pénzügyminiszter. Az iskolák közötti megmérettetést a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium nyerte el. Az innovatív, a gyakorlati életre nevelő és egyben közösségépítő ötletekről, azok megvalósításáról Szabó László intézményvezetővel beszélgettünk.

Iskolájuk azzal emelkedett ki a különösen erős mezőnyből, hogy programjaik megvalósításába bevonták a helyi piaci szereplőket és közintézményeket is. Hogyan kezdődött iskolájukban a pénzügyi tudatosság fejlesztése?

Az intézmény szakmai munkáját mindig is a XXI. század igényeihez való igazodás jellemezte a klasszikus gimnáziumi ethosz mellett. Azonban a 2018/2019-es tanévben Békéscsaba és Békés megye meghatározó és az iskolához kötődő közgazdászainak, vállalatvezetőinek bevonásával indítottunk útjára egy előadás sorozatot, Andrássy Business School (ABS) – Do not block the future! néven. Hiányát éreztem annak, hogy van egy ismert és elismert gimnázium Békés megyében, amely – hiába gimnázium és nem szakképző intézmény – nem kommunikál eléggé a gazdasági élet szereplőivel. Újdonságra szemléletformálásra, egyféle nyitásra törekedtem, és kiderült, az ötlet tetszett a tantestület és a helyi gazdasági-pénzügyi élet szereplőinek is. Azt a gondolatiságot kívántuk elhinteni, hogy merjünk a rendkívül értékes tananyag, a lexika, a követelmények mögül kitekinteni. Az előadások 5 téma köré épültek fel igazodva az előadók munkájához: a termelés, a szolgáltatás, a pénzügy, a külkereskedelem és a humánerőforrás. Ahhoz, hogy a gyerekek egy picit még jobban megismerjék a XXI. század világát, hogy még versenyképesebb műveltséggel rendelkezzenek, elengedhetetlen, hogy a gimnáziumi tantárgyi struktúra mellett – az iskolából kitekintve – mélyebben lássanak bele hús-vér emberek példáján keresztül a gazdaság világába. Középiskolaként az egyik legfontosabb feladatunk felkelteni a gyerekek kíváncsiságát, emelni a motivációjukat, és ezáltal a feladat-felismerésüket is segíthetjük. A pályaorientáció egy-egy elemének is kiváló volt a program.

Jó visszaigazolása az iskolánkban folyó pénzügyi tudatosság fejlesztésére vonatkozó munkának, hogy impozáns verseny eredményekkel is büszkélkedhetünk. A PénzSztár versenyen, ahol a gazdasági, illetve pénzügyi tájékozottság mellett az összefüggések értése is elvárás volt, a több, mint 1000 csapat közül „A Ravasz, az Agy és a 2 Csavaros eszű” nevű csapatunk második helyezést ért el az országos döntőn. Innen is csak gratulálni tudok a diákoknak és a felkészítő kollégának.

A gimnázium az intézményi díjra felterjesztett pályázatok közül talán leginkább a város meghatározó vállalataival történő együttműködés kapcsán emelkedett ki. Megosztanának velünk néhány részletet az ABS 2020 KFT mentorprogramról?

Azt vallom, hogy a nevelés soha nem beágyazott, nem végletesen rögzített valami. Stratégiában kell tudni gondolkodni, távlatokban, melyek menedzselendő innovációkban szükséges, hogy realizálódjanak. Ilyen innovációnak tekintem az ABS 2. évadát, a 2019/2020-as tanévben elindított ABS 2020 KFT programot. A korábbi tanév előadói most mentorként tűntek fel. Mindenki a maga területéhez illesztve kialakított egy szolgáltató, HR, külkereskedelmi és egyéb team-et. Az érdeklődő diákoknak a jelentkezési időszakban motivációs levél megírásával jelentkezhettek. A mentorok elosztották őket a különböző munkacsoportokba, ahol együttműködve üzleti, kereskedelmi és egyéb terveket kellett készíteniük. A mentorokkal meghatározott időközönként találkoztak, beszámoltak, referáltak, akik mindezek mellett különböző gazdasági környezeteket, kihívásokat igyekeztek modellezni, hogy a diákok mindenre találjanak megoldást. Gluténmentes pékáruk készítésével foglalkozó Kft-.t kezdtek el a diákok kialakítani, csapatonként mindenkinek megvolt a maga feladata. Egy virtuális vállalat létrehozása volt a cél, melyet a tanév végén egy sajtónyilvános bemutatóval prezentáltak volna, ami sajnos elmaradt a járványhelyzet alakulása miatt. Az egész mentorprogram a transzverzális kompetenciák fejlesztésével, a tudásintegrációval és koherencia-kutatásra alapozott motivációs kurzussal kívánt kiemelkedni. Egy gyakorlatias tudásközpontot láttam – történelemtanár szakos igazgatóként – ebben, ahol a globális gondolkodás lokális cselekvéssel párosul. És még valamit láttam benne: példát a partnerségre, melyet egy város ismert gimnáziuma, helyi elitjébe mélyen beágyazódott kibocsátó intézménye nyújtani kíván és nyújtani tud. Valami újszerűt. Nyitottságot, szemléletet.

Meséljenek az olvasóknak a PolitÉSZ (A tudatosan fogyasztó polgár) programjukról, amely kapcsán az iskola együttműködik a Békés Megyei Kormányhivatallal!

A PolitÉsz elnevezés az ókori görögökre utal. Arra a kultúrára és szellemiségre, amely az egyik alapja a nyugati műveltségnek. A program az állampolgári nevelés, az ügyintézés, a vállalkozó szellem és a polgári ethoszt kívánná csalogatni, és ha nyakon csíptük, akkor fejleszteni. Tenni ezt úgy, hogy közel hozzuk a mindennapi, gyakorlatorientált gondolkodást a diákokhoz, akik ezzel együtt válhatnak a jogaikat értő és a kötelezettségeiket gondosan teljesítő, cselekvő és öngondoskodó felnőttek. A kurzust tanórán kívüli és a 10-11. évfolyamokon osztályfőnöki órák témájához kapcsolódó előadások, moderált beszélgetések, kooperációra alapozott team-foglalkozások formájában terveztük fejlesztve ezzel a vitakultúra, az érvelés, a kooperatív tanulás, a szociális kompetenciák készségeit. Ezen területen is megjelenik a tudatos pénzügyi gondolkodás többek között a fogyasztóvédelem, az öko-tudatosság, a digitalizáció kérdései mellett. Sajnos, a járvány a terveink jó részét keresztülhúzta. A nyitó előadás, a program beharangozása előtt álltunk át a tantermen kívüli digitális munkarendre.

Milyen módon épülnek be az oktatásba a pénzügyi ismeretek?

A tananyagtartalmak a matematika, a földrajz és a történelem órákon jelennek meg leginkább. A gazdaság- és társadalomföldrajz bizonyos vetületei, vagy a társadalomtörténeti, a gazdaságtörténeti, illetve a jelenkori történeti témák konkrétan előírnak bizonyos gazdasági és pénzügyi ismereteket. Mi a pénzpiac, a tőkepiac, a jegybank, kereskedelmi bank, kft, zrt és így tovább. A matematikán belül megjelennek azok a számítások, feladatok, melyek a pénzügyi ismeretek előfutárai, így a statisztika, kombinatorika, analízis is. De nem kívánok nagyon a matematika és a reáliák felé mozdulni. Történelem szakos igazgatóként el ne tévedjek! Gazdasági ismeretek tantárgyból a 11. évfolyamtól érettségire felkészítő órát szervezünk. Egyre nagyobb az érdeklődés, közép és emelt szinten is érettségiznek diákjaink a tantárgyból. Itt a makro-, a mikro-ökonómia vagy a nemzetközi gazdaság mellett megjelennek pénzügyi területek is. De a tankönyvek világából kilépve, egy teljes gazdasági-pénzügyi szemléletváltás veszi körül a diákokat. Bankolás, hitelezés, versenyképesség, és folytathatnám a sort, ha csak a televíziót bekapcsolják, vagy a közösségi oldalakra csatlakoznak, jönnek velük szembe ezek a fogalmak. Szlogenek, jelmondatok, reklámok tömkelege vesz minket körül. Ahogy szoktam mondani: egy információdzsungelben és egy technológiai forradalomban élünk. Dzsungelben el lehet tévedni, forradalomban pedig álmokat kergetni.

Mely pedagógusok munkáját emelnék ki az intézményben folyó tevékenység kapcsán és miért?

Egy csapat vagyunk, egy közösség. A Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium összes dolgozójának köszönettel tartozom.

Mit üzennek azoknak az iskoláknak, akik most keresnek működő modelleket a pénzügyi tudatosság fejlesztés témájában?

Nézzenek körül! Keressenek, kutassanak partnerek után szűkebb környezetükben.

Milyen terveik vannak a jövőben, hogyan képzelik el a gyerekek pénzügyi tudatosságának fejlesztését a továbbiakban?

Jómagam szeretném az ABS-programunkat tovább vinni. És még valamit! Szó esett tananyagokról, tantárgyakról. Nagyon támogatnám, akár a pénzügyi tudatosság, akár az élet egy másik szelete kontextusából az univerzalitás, a tantárgyköziség, a tartalmak integrációját. Nincs szebb, mint amikor a diák a maga által kialakított képben együtt látja a különböző tudástartalmakat, mert az egy kognitív újragondolás. És mi lehet az élethossziglani tanulás origója, ha nem ez?