Önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak

Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak jogszabályi hátterét az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt) tartalmazza. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár természetes személyek (pénztártag) által a függetlenség, kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott, társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat szervező és finanszírozó társulás. Az önkéntes pénztári megtakarításokhoz személyi jövedelemadó kedvezmény kapcsolódik, amely a tag számlájára történő jóváírás formájában érvényesíthető.

Vannak önkéntes egészségpénztárak és önkéntes önsegélyező pénztárak, 2016 óta lehetőség van mindkét szolgáltatástípust biztosító önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak létrehozására is. Fontos tudni, hogy az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári számlán felhalmozott megtakarításokat nem csak a tag, hanem annak hozzátartozói is felhasználhatják szolgáltatások finanszírozására.

Kiemelt szerepet játszanak az egészségpénztárak az egészségtudatosság növelésében is, abban, hogy a pénztártagok és családtagjaik egészségpénztári, illetve egyéb egészségügyi kiadásaikat tudatosabban, összességében nagyobb egészségnyereséget elérve költsék el. A jelenleg is elérhető prevenciós adókedvezmény növeli a szűréseken való részvétel arányát.

 Az egészségpénztárak széles körű egészségpénztári szolgáltatási kört biztosítanak tagjaik számára, így lehetőség van

  • a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére, vagy helyettesítésére;
  • otthoni gondozás támogatására;
  • gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatására;
  • látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás támogatására (így példásul a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek, hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatására);
  • mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatására (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése);
  • a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatására;
  • a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatására;
  • a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlására;
  • hátramaradottak segélyezésére a pénztártag halála esetén;
  • gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatására;
  • egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának kifizetésére.
  • Önsegélyező pénztárak által nyújtott szolgáltatások is széles körűek, így az önsegélyző szolgáltatást nyújtó pénztárak a következő ellátásokat biztosíthatják:
  •  gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások;
  • munkanélküliségi ellátások;
  • tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;
  • betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek;
  • hátramaradottak segélyezése halál esetén;
  • nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás;
  • gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
  • közüzemi díjak: finanszírozásának támogatása;
  • lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása;
  • otthoni gondozás;
  • idősgondozás támogatása, így gondozási, ápolási intézményben való elhelyezés napi vagy havi díjának támogatása.
Kapcsolódó tartalom

Önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakkal kapcsolatos további hasznos információkat olvashat a linkekre kattintva:

MNB Pénzügyi Navigátor