Hírek

Pénzügy és technológia, mint a jövő hírnökei

2019. szeptember 13.

Ebben az évben Budapest adott otthont a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) világméretű konferenciájának, ahol többek között terítékre került a pénzügyi szolgáltatások és a technológia fejlődésének összefonódása, ami lassan mindennapjaink szerves részévé válik. A szakmai berkekben egyszerűen csak FinTech-ként emlegetett terület eddigi tapasztalatait és jövőbeli fejlődési irányait vitathatták meg a különféle országokból érkezett résztvevők.

Szeptember 10-én a Hungexpón tartott panelbeszélgetéseken magyar, amerikai, dél-afrikai, ruandai és az Európai Központi Banktól (EKB) érkezett szakértők többek között olyan kérdésekre keresték a választ, mint például hogyan segítheti elő a távközlési technológiák fejlődése a pénzügyi integrálódást (financial inclusion), vagy miként támogathatják a szegénység mérséklését az új kommunikációs technológiai megoldások, ellensúlyozva az egyes társadalmi csoportok pénzügyi rendszerből való kirekesztődését. Ennek során az EKB képviselője hangsúlyozta: a pénzügyi és pénzforgalmi szolgáltatások szempontjából mindegy, hogy azok milyen csatornán valósulnak meg, mivel az ezekhez kapcsolódó szabályrendszer egyformán vonatkozik a hagyományos és a legújabb megoldásokra. A technológia tehát ez esetben nem cél, hanem eszköz – jelentette ki. A ruandai résztvevő arra tért ki, hogy kontinensén a fejlett országokra jellemző bankhálózat eddig csak a nagyobb városokban épült ki, így a mobiltelefonok elterjedése egyes afrikai államokban már több tízmillió embernek tette lehetővé a telekommunikációs hálózaton történő fizetést, ami az első lépést jelenti a pénzügyi kirekesztődés megszüntetéséhez. A szakértők nem vitatták, hogy az átutalások alkalmazása az egyik legfontosabb mérföldkő a pénzügyi rendszerbe való kapcsolódásra, de a modern technológiák segítségével ma már a megtakarításokkal, befektetésekkel, vagy akár hitelfelvétellel kapcsolatos ügyek szintén gond nélkül intézhetők a fejlődő országokban is.

Magyar részről Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár a hatósági szereplők feladatait vázolta a pénzügy és a technológia kapcsolatát illetően. Rámutatott: az újfajta megoldások sokat segíthetnek leginkább azoknak a polgároknak, akik eddig talán idegenkedtek a pénzügyi intézmények szolgáltatásait igénybe venni, vagy a pénzügyi rendszer különféle okokból egyszerűen nem tudta elérni őket. Ugyanakkor a modern és kényelmes távközlési technológia sem hagyhatja figyelmen kívül a terület egészét jellemző szigorú szabályozási környezetet, hiszen ez egyaránt védi a fogyasztókat, a befektetőket, illetve magát a pénzügyi rendszert, őrizve annak stabilitását, de hatékonyan lép fel például a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás ellen is – emelte ki a legfontosabb elemeket. Egyúttal arra emlékeztetett, hogy az okostelefonok, tabletek mindig kéznél vannak, azokkal pedig a nap 24 órájában gyorsan, kényelmesen és egyszerűen intézhetők a különböző pénzügyek. Természetesen ez a szabályozók felé azt az elvárást támasztja, hogy a hagyományos tranzakciókhoz hasonlóan itt is biztosítani tudják az ehhez szükséges különféle védelmi funkciókat (például ügyfélazonosítás). Azon túl, hogy az információs technológia robbanásszerű fejlődése egyre több állampolgárt tud bekapcsolni a pénzügyi rendszerbe, mind felhasználói, mind pedig fogyasztói oldalról kellő óvatosságot követel, amihez elengedhetetlen az esetlegesen megbúvó kockázatok felismeréséhez szükséges pénzügyi készségfejlesztés és kritikai gondolkodásmód. A hatóságoknak így egyszerre kell odafigyelniük az innováció ösztönzésére, valamint a pénzügyi szolgáltatások kényelmessé tételére, miközben hangsúlyt tudnak helyezni a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítésére is. A magyar kormány mindezek szem előtt tartásával fogadta el azt a nemzeti stratégiát, amely az ezekhez szükséges keretek megteremtését célozza (például a pénzügyi ismeretek beemelése a Nemzeti Alaptantervbe vagy egy korábban hiánypótló, pénztudatosságot szolgáló informatív honlap életre hívása) – összegezte Balogh László.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy – bár számos, szintén említett pozitív példa ellenére – a fejlődő országokban (elsősorban Afrikában) még mindig több mint két milliárd ember nem tud bekapcsolódni a pénzügyi rendszerekbe. A hagyományos intézményi infrastruktúra területi hiányosságai miatt őket leginkább azokkal az új technológiákkal lehet majd elérni, amelyek térben és időben egyszerre tudják áthidalni a jelenleg fennálló különféle nehézségeket. Végül az is elhangzott, hogy nemcsak a pénzügyi szolgáltatásokat mozdíthatják elő az új telekommunikációs technológiák, hanem az ezen a téren megvalósuló nevelést is. Egyszerű, játékos, gyorsan megérthető tartalmakat kínáló applikációk, vagy éppen összehasonlító oldalak, kalkulátorok segíthetnek abban, hogy egyre szélesebb tudáshoz és bővebb tapasztalathoz juthasson bárki. Ezzel az emberek, az intézményrendszer, végezetül pedig maga az állam is jól jár – hosszú távon elérve a klasszikus „win-win” helyzetet.

További hírek